14. évfolyam, 2016/3-4. szám
DOI: 10.17165/TP.2016.3-4.17

Patyi Gábor
Párhuzamok és különbségek: középiskolai tanárképzés a Lajtán innen és túl a 19. század második felében


Absztrakt: 
Az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő önkényuralmi időszakban a Habsburg Birodalom felsőoktatását, Ausztria és Magyarország tanárképzési rendszerét egységesen szabályozták. A Gróf Leo Thun Hohenstein miniszter nevével összekapcsolódó tanárképzési reform alapvetően a német mintát követte; a középiskolai tanárképzés meghatározó közegeivé az egyetemek bölcsészkarait tette. A kiegyezés megkötését követően az Osztrák-Magyar Monarchia két fele az oktatásügyi kérdéseket önállóan szabályozhatta. Hazánkban sajátos, hazai gyökerű intézményként kapott szerepet a tanárképzésben a tanárképző intézet és a hozzá kapcsolódó gyakorlóiskola. Ausztriában a német modelltől kevésbé tértek el, pedagógiai szemináriumokat alapítottak.

It appears your Web browser is not configured to display PDF files. Download adobe Acrobat vagy click here to download the PDF file.